Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése

Jézus Pilátus előtt (Mt 27,1-2.11-14; Mk 15,1-5)

23 Ezután valamennyien elindultak, és elvitték őt Pilátushoz. 2Ott így kezdték vádolni: Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király. Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig ezt felelte: Te mondod. Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: Semmi bűnt nem találok ebben az emberben. De azok még erősebben kiáltozták: Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.

Jézus és Barabbás (Mt 27,15-26; Mk 15,6-15)

Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet, és így szólt hozzájuk: Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek hallgattam ki, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel vádoljátok. De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el: megfenyítem tehát, és elbocsátom.
17Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot. Erre valamennyien felkiáltottak: Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk! Ez az ember a városban történt lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe. Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust. De ezek kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg őt! Ő azonban harmadszor is így szólt hozzájuk: De hát mi rosszat tett ez az ember? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom. De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött. Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak: szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadás és gyilkosság miatt volt börtönben, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
Jegyzetek

23,2 A zsidóság reménysége szerint az Isten által felkent király, a Messiás hoz szabadulást

23,17 Ez a vers egyes kéziratokban nem található